2009. évi CXII. törvény 

az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

*************************************************************************

338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól

*************************************************************************

246/2009. (XI. 3.) Korm. rendelet

a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról

*************************************************************************

177/2009. (XII. 28.) FVM rendelet 

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról

*************************************************************************

176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet 

a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól

*************************************************************************

166/2009. (XII. 9.) FVM rendelet 

a telekalakítási engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díjáról

*************************************************************************

155/2009. (XI. 16.) FVM rendelet 

a földhasználati nyilvántartásból való adatszolgáltatásra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díj mértékéről és a díjfizetés részletes szabályairól

*************************************************************************

46/2010. (IV. 27.) FVM rendelet az állami alapadatok felhasználásával végzett sajátos célú földmérési és térképészeti tevékenységrõl

47/2010. (IV. 27.) FVM rendelet a globális mûholdas helymeghatározó rendszerek alkalmazásával végzett pontmeghatározások végrehajtásáról, dokumentálásáról, ellenõrzésérõl, vizsgálatáról és átvételérõl

48/2010. (IV. 27.) FVM rendelet az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet és a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerbõl lekérdezés útján szolgáltatható egyes ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásáról és igazgatási szolgáltatási díjáról, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás igazgatási szolgáltatási díjának megállapításáról és a díjak megfizetésének részletes szabályairól szóló 176/2009. (XII. 28.) FVM rendelet módosításáról

*************************************************************************

Milyen esetekben nem a földhivatalhoz kell beadni a kérelmet?

A műemléki védettség alatt álló, valamint a honvédelmi és katonai célú ingatlanoknál a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal, illetve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az illetékes.

A kisajátítással kapcsolatos telekalakítások eddigi szabályait a módosítás nem érintő, az ott szereplő építésügyi hatóság továbbra is az önkormányzati építésügyi hatóság.

Ki készíthet telekalakítási dokumentációt?

A rendelet egyértelmű, a geodéziai tervezési szakterületen építészeti-műszaki tervezési jogosultsággal és ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő. GD-T és GD-Tkorl jogosultság kell a minőségtanúsítónak a munka készítőjének elengedi a földmérési jogosultságot. A geodéziai tervezői jogosultságokról a hiteles nyilvántartás a Magyar Mérnöki Kamara honlapján található.

Ebben nem szerepelnek a tagságukat felfüggesztik, a jogosultságukat szüneteltetik, azok – április 1-til a befizetésig – akik a tagdíjat március 31.-ig nem fizetik be. Gazdasági társaságok esetében a cég alkalmazottja vagy tagja lehet a tervező, egyéni vállalkozóknál vagy a vállalkozó, vagy általa határozatlan időre foglalkoztatott személy. Az ingatlanrendezői  R 6. §  40/2002 Korm. r 3. §  178/2008. Korm. rendelet 7. § (1) 4 A rendeletben az „egyéb (nem telekalakítási) építésügyi hatósági ügyekben első fokon eljáró építésügyi hatóság” elnevezés szerepel, az egyszerűség kedvéért ezt „önkormányzati építésügyi hatóságnak” nevezem a továbbiakban.

Nem készíthetnek telekalakítási dokumentációt a körzeti és a megyei földhivatal dolgozói az illetékességi területükön.

 A tervezőnek a munkarészen fel kell tüntetnie ingatlanrendezői engedély számát, szakképesítését, értesítési címét (lakcím, székhely, telephely), valamint a tervezői névjegyzékben szereplő nyilvántartási számát .

A földhivatalnál ki bírálja el a telekalakítási kérelmet?

Még nem jelent meg a szükséges jogszabály, csak annyi biztos hogy a foglalkoztatási feltételeit külön jogszabály állapítja meg.

Mennyibe kerül az eljárás?

Nem illeték, hanem szolgáltatási díj, a földhivatalnál befizetve. 14 000.- Ft/érintett ingatlan

Milyen típusú eljárások vannak, mi ezekben a közös?

A rendelet két típust különböztet meg, telekalakítási engedélyezési eljárás és egyesített telekalakítási eljárás . Földmérői szempontból ez azonban 3 fajta eljárás, mivel a

telekalakítási engedélyezési eljárás indulhat már záradékolt vázrajz alapján is. Lehet egy hagyományos, (F2-szerinti ) csak záradékoltatás.

Minden esetben a 3. melléklet szerintő munkarészeket kell elkészíteni. Ezekből kiemelném a telekalakítási helyszínrajzot. A telekalakítási helyszínrajz adatait nem tartalmazza közvetlenül a vázrajz [csak az a) b) és részben a g) pontban levőket], és ez nem a földhivatalnak, hanem az önkormányzati építésügyi hatóságnak készül. A beépítettség százalékának számításakor nem minden esetben a földhivatali nyilvántartásban szereplő épületekből kell kiindulni, figyelembe kell venni a nem engedélyköteles bontásokat és építéseket is, további a jogszabályban előírt egyéb építményeket . A helyszínrajz elkészítéséhez szükséges jogerős építési engedéllyel rendelkezi épületek helyszínrajzát a tulajdonos is a földmérő rendelkezésére bocsájthatja, vagy az önkormányzati építésügyi hatóságok is adhatnak adatot, bár ezeknek a hozzáállása már most is láthatóan nagyon különbözi lesz.

 A 3. melléklet 2. pontjának értelmezése felhasznált hiteles adatok megjelölése – még nem megoldott. A földhivatalnak minden esetben legalább az önkormányzati építésügyi hatóságot szakhatóságként be kell vonnia az eljárásba. A szakhatóságok a telekalakítási dokumentáció hiteles másolatát kapják meg , tehát nem a földmérőnek kell előzetesen megállapítani a szakhatóságok számát és annyival több példányt készítenie.

Ha az érintett ingatlanokon telekalakítási tilalom van feljegyezve, akkor a kérelmet, és a vázrajz záradékolását el kell utasítani.

A telekalakítási kérelmet formanyomtatványon kell beadni.

Az ügyintézési határidő

alapesetben 22 munkanap. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlás és a szakhatósági eljárás időtartama (10 munkanap). Mind az eljárás, mind a szakhatósági eljárás időtartama egyszer meghosszabbítható 22, illetve 10 munkanappal.

Ezenkívül az ingatlan-nyilvántartási törvény lehetőséget ad 30-nál több telek, illetve jogosult esetén 3 hónapos22 ügyintézési határidőre.

A telekalakítási engedély egy évig , az előzetes szakhatósági állásfoglalás 6 hónapig érvényes.

Mivel az ingatlan-nyilvántartási átvezetés csak jogerős telekalakítási határozat25 alapján történhet meg, így ennek bekövetkezését – 15 napos fellebbezési határidő leteltét – ki kell várni, vagy minden érdekeltnek le kell mondania a fellebbezési jogáról.

Telekalakítási engedélyezési eljárás előzetesen záradékolt vázrajzzal

Ez gyakorlatilag megfelel a jelenlegi módszernek, azaz előbb a vázrajz záradékolása történik meg külön eljárásként, azután kérelmezik a telekalakítást – ennek keretében a földhivatal megkeresi a szakhatóságokat -, majd az ingatlan-nyilvántartási átvezetés következik külön eljárásként. Az ügyintézési határidő így háromszor 22 munkanap, szakhatósági eljárás 10 munkanap, és a hiánypótlások ideje. A telekalakítási engedélyezési eljárásnál a jogszabály nem egyértelmű, mivel a 3. mellékletben szereplő munkarészeket már a megelőzi záradékolási eljárásban megkapta a földhivatal, és az a térképtárban megtalálható, a kérelmen kívül csak a záradékolt vázrajz és terület-kimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz szükséges.

Ha egy régebben záradékolt vázrajzot újrazáradékolva nyújtanak be telekalakítási kérelemhez, akkor el kell készíteni hozzá utólag a telekalakítási helyszínrajzot.

Itt még lehetőség van előzetes szakhatósági állásfoglalás kérésére is. A kérelmet az önkormányzati építésügyi hatósághoz kell benyújtani. Ehhez a földhivatal által záradékolt vázrajz és terület-kimutatás szükséges, de valószínűleg kérni fogják az önkormányzati építésügyi hatóságok a telekalakítási helyszínrajzot is. Az előzetes szakhatósági állásfoglalási eljárás határideje 10 munkanap, a díja tekintetében még nem alakult ki egységes értelmezés (10 000 vagy 2 200 forint). A teljes eljárás sorrendje záradékolás, előzetes szakhatósági állásfoglalás kérés, telekalakítási eljárás, ingatlan-nyilvántartási átvezetés, mind külön eljárásban.

Telekalakítási engedélyezési eljárás vázrajz záradékolással

Ebben az esetben a vázrajz záradékolása és a telekalakítás engedélyezés egy eljárásban valósul meg. Egyszerre kell beadni a záradékoláshoz és a telekalakítási engedélyhez szükséges valamennyi iratot. A telekalakítási engedély, és a záradékolt vázrajz birtokában – figyelemmel az 1 éves hatályra – a későbbiekben önálló eljárásként kérheti az ingatlan-nyilvántartási átvezetés. Mivel a telekalakítási kérelmet benyújthatja a tulajdonos által írásban meghatalmazott is, célszerű ilyen esetben a földmérőnek eljárnia. A záradékoláshoz kapcsolódó hiánypótlást így a földmérő kapja meg.

Az ügyintézési határidő

A  telekalakítási engedélyezésben a záradékolással együtt 30 munkanap, szakhatósági eljárás 10 munkanap, és a hiánypótlások ideje. A 30 munkanapos határidőn belül a vázrajz vizsgálata 10 munkanapot28 vehet igénybe, ezután a földhivatal beszerzi a szakhatósági állásfoglalást. Az eljárás lezárása után új eljárás indulhat az ingatlan-nyilvántartási átvezetés érdekében 22 munkanapos határidővel.

Egyesített telekalakítási eljárás

A telekalakítási engedélyezési eljárás vázrajz záradékolással eljárás kibővítése egy újabb eljárással, az ingatlan-nyilvántartási átvezetéssel. Egyszerre kell beadni mindhárom eljáráshoz szükséges iratokat. Ezért már a beadás előtt a záradékolásra leadott vázrajzot alá kell íratni valamennyi érdekelttel. Az ingatlan-nyilvántartási kérelmet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy a bejegyzés folytán jogosulttá váló személy nyújthatja be.

Az ügyintézési határidő

a telekalakítási engedélyezésben a záradékolással együtt 30 munkanap, szakhatósági eljárás 10 munkanap, és a hiánypótlások ideje. A telekalakítási határozat jogerőre emelkedését követi napon történik meg az ingatlan-nyilvántartási eljárás – határidő 22 munkanap – megindítása, és a széljegyzés.