A települések területe a telkek funkciója szerint un. fekvésekre (belterület, külterület, zártkert) van osztva. A lakótelkeket tartalmazó részt belterületnek, a mezőgazdasági célt szolgáló területeket külterületnek nevezzük. A döntően kertes, részben mezőgazdasági, részben üdülési célokat szolgáló területeket régebben zártkerteknek nevezték, ma különleges külterületnek.
Az egyes földrészletek értéke, használatának feltételei, tulajdonjogi előírásai és beépíthetősége függ attól is, hogy melyik fekvésbe tartozik. A fekvéseket az önkormányzat jelöli ki, és a földhivatal nyilvántartja az alaptérképen és a tulajdoni lapokon. A fekvések határának megváltoztatását az önkormányzat kezdeményezheti a földhivatalnál, és a változás bejegyeztetéséhez önkormányzati testületi határozat szükséges ami a település szerkezeti tervével összhangban van.
A fekvéshatár változtatásnak a legismertebb változata a belterületbe csatolás. Általában nagyobb területekre egyszerre kell készíteni fekvéshatár változási vázrajzot, de egyes esetekben a vázrajz elkészíttetését az önkormányzat a tulajdonosokra bízza, és így telkenként is készülhet. A belterületbe csatolás a földrészletek művelésből való kivonásával jár, és így földvédelmi járulékot is kell érte fizetni. A művelési ág megváltoztatására irányuló eljárás keretében a természetvédelmi hatóság szakvéleményét is kikérik. Erdő érintése esetén az erdészeti szakhatóság előzetes és végleges hozzájárulása is szükséges.
A feladat komplex ügyintézését is vállaljuk.