Ilyen típusú feladat megrendelésénél - szinte mindig - valamilyen birtokhatár-vita, vagy a szomszédok közötti perpatvar húzódik meg a háttérben.

A földmérő feladata nem könnyű, amikor az elmérgesedett helyzetben döntéseket kell hoznia, vagy el kell fogadtatni a mérés, illetve a jogi állapottal való összevetés eredményt. Sok esetben a jogi állapottól eltérő birtoklási viszony az ősök - felmenők - szóbeli megegyezésén alapul, amit a jelenlegi tulajdonosok már nem ismernek, vagy nem ismernek el.

Fontos megérteni, hogy a korrekt földmérő nem a megrendelőnek mér, hanem a szakmai szabályzatoknak megfelelően elfogulatlanul végzi munkáját, különösen akkor, ha a másik félnek van igaza.

Ez a munkafeladat kívánja a legnagyobb szakmai tapasztalatot, hozzáértést, felkészültséget, valamint emberekkel való bánni tudást. Nem elég kimutatni az eltérést, annak okát meg is kell értetni az ügyfelekkel, és megoldási javaslatot is kell tenni a probléma megoldására.

A birtokhatár-vitákat csak néha tudja a földmérő megnyugtatóan lezárni, legtöbb esetben bíróságra kerül az eljárás, ekkor azonban már bírósági szakértő fog javaslatot tenni a helyzet rendezésére, amit a per jogerős lezárása után tűzhetünk ki.

Egy telek kitűzése az ingatlan-nyilvántartási térkép szerinti határ töréspontjainak a helyszínen történő megjelölését jelenti. A megjelölés legtöbbször keményfa karóval, szeggel és festéssel szokásos, kivételes esetben kővel, illetve más módon is állandósíthatóak a pontok.

A telek kitűzésére való megbízás során a tulajdonosnak írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a telekhatár helyzetére vonatkozóan nincs bírósági eljárás folyamatban. Folyamatban lévő bírósági eljárás esetén a per lezárásáig nem tűzhető ki a telek, és telekalakítást sem lehet végezni, kivéve, ha az a bírósági eljáráshoz szükséges. Egy már lezárult perről is nyilatkoznia kell a megbízónak, mert ilyenkor a kitűzés során a bíróság által megállapított határvonalat kell kitűzni.

A kitűzés előkészítése során a földmérő beszerzi az illetékes körzeti földhivatalból  a telekre vonatkozó földmérési adatokat, a telek sarokpontjainak koordinátáit, korábbi mérések adatait. Először megvizsgálja, hogy a tulajdoni lap szerinti terület összhangban van-e a térképi illetve a koordinátákból számítható területtel. Sajnos néha előfordul, hogy az adatok hibahatáron (tűréshatáron) túli eltérést mutatnak. Ilyenkor beadványt kell beadni az illetékes körzeti földhivatalba, amelyben kérik a hiba kijavítását. Ez az eljárás hosszabb időt is igénybe vehet, de amíg jogerősen le nem zárult, addig a kitűzést folytatni nem lehet.

Ha a területi, illetve a szélességi és hosszúsági adatok (tűréshatárokon belüli) egyezést mutatnak, akkor elkezdhető a kitűzés.

A kitűzés legtöbbször geodéziai alappontok felhasználásával, műszerrel történik, de a régebbi grafikus nyilvántartási térképek esetén a szomszédos telkek méreteinek mérőszalagos ellenőrzésével, illetve a telek kitűzési méreteinek kimérésével is történhet.

A helyszíni felmérés és a jogi – ingatlan-nyilvántartási térképi - állapot összevetése alapján ismét problémák lehetnek, amennyiben a helyszíni használat a szakmai szabályzatokban rögzített értékeken túl eltérést mutat.

A kitűzés eredményeiből egy kitűzési vázrajzot készít a földmérő, ami a telket és közvetlen környezetét a nyilvántartási térkép szerint ábrázolja, továbbá feltünteti a kitűzött földrészlet méreteit, valamint az esetleges eltérések mértékét.

Ha a mérések során a kitűzött telekhatár nem egyezik meg a helyszínen meglévő kerítés helyével, akkor az eltérés méreteit és a területi eltéréseket is ábrázoljuk.

A nyilvántartástól eltérő használatot vonalkázással jelöljük a kitűzési vázrajzon.
A kimutatott eltérés nem jogosítja fel a tulajdonost , hogy a hiányzó területet birtokba vegye, azt csak a szomszédos földrészlet tulajdonosával megegyezve, vagy ha a megegyezés nem jön létre, jogerős bírói végzés alapján veheti birtokba.

Ha a szomszéd az elkerített területet (teljes földrészletet) legalább 15-éve sajátjaként használja, akkor elbirtoklás címén tulajdonjogot szerezhet rá. Az elbirtoklás tényét a bíróság állapíthatja meg. Azért, hogy ez a helyzet ne forduljon elő, az érintett szomszédot írásban kell felszólítani a telekhatár kérdésének rendezésére. Leghelyesebb a felszólítás mellé a földmérőtől kapott kitűzési vázrajz egy másolatát is csatolni.

A kitűzött pontok helyszíni megjelölésére 5 féle javaslatunk van:

1. Háromszögletű 60 cm-es beton kő, vésett kereszttel leásva.
2. Festett számozott keményfa (szokásos) karó, talajba tudjuk ütni.
3. Speciális Hilti-szög, betonba, aszfaltba, kőbe.
4. Horganyzott vascső, 10*10-es alumínium fejjel. (ld. melléklet, ez pótolhatja a betont.)
5. Festés. (ez nem tartós)