„ Manapság a tervezők – elsősorban az egyediség, az esztétika, valamint a megrendelők, és nem utolsó sorban a saját szakmai, művészi igényeinek kielégítésére – sokkal szabadabban, szárnyalóbb fantáziával tervezik meg épületeiket, melyek lekerekítéseket, töréseket, szokatlan formákat tartalmaznak. Gyakran előfordul, hogy az épület telken belüli elhelyezése, tájolása, a meglévő létesítményekhez való igazítása megköveteli az igen pontos kijelölést.

E tervek, előírások megvalósításához már nem elegendőek egy jó pallér (kivitelező) ismeretei, ilyenkor földmérőhöz kell fordulni. Tapasztalataink szerint – még egy egyszerűbb lakóháznál is - sokkal olcsóbb felvállalni az ezzel járó költséget, mint utólag, egy nem megfelelően elkészített alapra „rábuherálni” a tervekhez csak hasonlító építményt. A legtöbb esetben – különösen ha előregyártott szerkezeteket használnak fel – a precíz (centiméteren belüli pontosságú) előkészítés elengedhetetlen.

Az épületek kitűzésénél – ha csak lehetséges – minden esetben a földhivatali digitális adatokra (és remélhetőleg egy tervezés előtti helyszíni állapot felmérésre) építve a terv adatait beforgatjuk az országos rendszerbe, és így végezzük el a pontos mérést.
Rendkívüli – 2-3 milliméteres – pontosságot igénylő feladatoknál általában a helyi alappont-hálózatunkat forgatjuk a terv rendszerébe, és kis méretű (mini) prizmák használatával jelöljük ki a pontokat.

Igen gyakran a padlószintek, kifolyás magasságok, a szomszédos építmények eresz, párkány, gerinc, és egyéb jellegzetes pontjainak magasságát is pontosan meg kell határozni, hogy az új építmény illeszkedjen környezetébe.”