- 30 év tapasztalatTöbb 100 elégedett ügyfél
Vállalunk gyors, komplex
telekalakítás ügyintézést,soron kívüli épület feltüntetést!
- Talajvédelmi terv készítésRendelkezünk az előírt GD-T, és IRm minősítéssel!
A műemléki védettség alatt álló, valamint a honvédelmi és katonai célú ingatlanoknál a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és Hatósági Hivatal, illetve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal az illetékes.
A kisajátítással kapcsolatos telekalakítások eddigi szabályait a módosítás nem érintő, az ott szereplő építésügyi hatóság továbbra is az önkormányzati építésügyi hatóság.
A rendelet egyértelmű, a geodéziai tervezési szakterületen építészeti-műszaki tervezési jogosultsággal és ingatlanrendező földmérő minősítéssel rendelkező földmérő. GD-T és GD-Tkorl jogosultság kell a minőségtanúsítónak a munka készítőjének elengedi a földmérési jogosultságot. A geodéziai tervezői jogosultságokról a hiteles nyilvántartás a Magyar Mérnöki Kamara honlapján található.
Ebben nem szerepelnek a tagságukat felfüggesztik, a jogosultságukat szüneteltetik, azok – április 1-til a befizetésig – akik a tagdíjat március 31.-ig nem fizetik be. Gazdasági társaságok esetében a cég alkalmazottja vagy tagja lehet a tervező, egyéni vállalkozóknál vagy a vállalkozó, vagy általa határozatlan időre foglalkoztatott személy. Az ingatlanrendezői R 6. § 40/2002 Korm. r 3. § 178/2008. Korm. rendelet 7. § (1) 4 A rendeletben az „egyéb (nem telekalakítási) építésügyi hatósági ügyekben első fokon eljáró építésügyi hatóság” elnevezés szerepel, az egyszerűség kedvéért ezt „önkormányzati építésügyi hatóságnak” nevezem a továbbiakban.
Nem készíthetnek telekalakítási dokumentációt a körzeti és a megyei földhivatal dolgozói az illetékességi területükön.
A tervezőnek a munkarészen fel kell tüntetnie ingatlanrendezői engedély számát, szakképesítését, értesítési címét (lakcím, székhely, telephely), valamint a tervezői névjegyzékben szereplő nyilvántartási számát .
Még nem jelent meg a szükséges jogszabály, csak annyi biztos hogy a foglalkoztatási feltételeit külön jogszabály állapítja meg.
Nem illeték, hanem szolgáltatási díj, a földhivatalnál befizetve. 12 000,- Ft/érintett ingatlan + eljárásonként 3 000,- Ft illeték.
A rendelet két típust különböztet meg, telekalakítási engedélyezési eljárás és egyesített telekalakítási eljárás . Földmérői szempontból ez azonban 3 fajta eljárás, mivel a telekalakítási engedélyezési eljárás indulhat már záradékolt vázrajz alapján is. Lehet egy hagyományos, (F2-szerinti ) csak záradékoltatás.
Minden esetben a 3. melléklet szerintő munkarészeket kell elkészíteni. Ezekből kiemelném a telekalakítási helyszínrajzot. A telekalakítási helyszínrajz adatait nem tartalmazza közvetlenül a vázrajz [csak az a) b) és részben a g) pontban levőket], és ez nem a földhivatalnak, hanem az önkormányzati építésügyi hatóságnak készül. A beépítettség százalékának számításakor nem minden esetben a földhivatali nyilvántartásban szereplő épületekből kell kiindulni, figyelembe kell venni a nem engedélyköteles bontásokat és építéseket is, további a jogszabályban előírt egyéb építményeket . A helyszínrajz elkészítéséhez szükséges jogerős építési engedéllyel rendelkezi épületek helyszínrajzát a tulajdonos is a földmérő rendelkezésére bocsájthatja, vagy az önkormányzati építésügyi hatóságok is adhatnak adatot, bár ezeknek a hozzáállása már most is láthatóan nagyon különbözi lesz.
A 3. melléklet 2. pontjának értelmezése felhasznált hiteles adatok megjelölése – még nem megoldott. A földhivatalnak minden esetben legalább az önkormányzati építésügyi hatóságot szakhatóságként be kell vonnia az eljárásba. A szakhatóságok a telekalakítási dokumentáció hiteles másolatát kapják meg , tehát nem a földmérőnek kell előzetesen megállapítani a szakhatóságok számát és annyival több példányt készítenie.
Ha az érintett ingatlanokon telekalakítási tilalom van feljegyezve, akkor a kérelmet, és a vázrajz záradékolását el kell utasítani.
A telekalakítási kérelmet formanyomtatványon kell beadni.
Alapesetben 22 munkanap. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele a hiánypótlás és a szakhatósági eljárás időtartama (10 munkanap). Mind az eljárás, mind a szakhatósági eljárás időtartama egyszer meghosszabbítható 22, illetve 10 munkanappal.
Ezenkívül az ingatlan-nyilvántartási törvény lehetőséget ad 30-nál több telek, illetve jogosult esetén 3 hónapos22 ügyintézési határidőre.
A telekalakítási engedély egy évig , az előzetes szakhatósági állásfoglalás 6 hónapig érvényes.
Mivel az ingatlan-nyilvántartási átvezetés csak jogerős telekalakítási határozat25 alapján történhet meg, így ennek bekövetkezését – 15 napos fellebbezési határidő leteltét – ki kell várni, vagy minden érdekeltnek le kell mondania a fellebbezési jogáról.
Ez gyakorlatilag megfelel a jelenlegi módszernek, azaz előbb a vázrajz záradékolása történik meg külön eljárásként, azután kérelmezik a telekalakítást – ennek keretében a földhivatal megkeresi a szakhatóságokat -, majd az ingatlan-nyilvántartási átvezetés következik külön eljárásként. Az ügyintézési határidő így háromszor 22 munkanap, szakhatósági eljárás 10 munkanap, és a hiánypótlások ideje. A telekalakítási engedélyezési eljárásnál a jogszabály nem egyértelmű, mivel a 3. mellékletben szereplő munkarészeket már a megelőzi záradékolási eljárásban megkapta a földhivatal, és az a térképtárban megtalálható, a kérelmen kívül csak a záradékolt vázrajz és terület-kimutatás, valamint a telekalakítási helyszínrajz szükséges.
Ha egy régebben záradékolt vázrajzot újrazáradékolva nyújtanak be telekalakítási kérelemhez, akkor el kell készíteni hozzá utólag a telekalakítási helyszínrajzot.
Itt még lehetőség van előzetes szakhatósági állásfoglalás kérésére is. A kérelmet az önkormányzati építésügyi hatósághoz kell benyújtani. Ehhez a földhivatal által záradékolt vázrajz és terület-kimutatás szükséges, de valószínűleg kérni fogják az önkormányzati építésügyi hatóságok a telekalakítási helyszínrajzot is. Az előzetes szakhatósági állásfoglalási eljárás határideje 10 munkanap, a díja tekintetében még nem alakult ki egységes értelmezés (10 000 vagy 2 200 forint). A teljes eljárás sorrendje záradékolás, előzetes szakhatósági állásfoglalás kérés, telekalakítási eljárás, ingatlan-nyilvántartási átvezetés, mind külön eljárásban.
Ebben az esetben a vázrajz záradékolása és a telekalakítás engedélyezés egy eljárásban valósul meg. Egyszerre kell beadni a záradékoláshoz és a telekalakítási engedélyhez szükséges valamennyi iratot. A telekalakítási engedély, és a záradékolt vázrajz birtokában – figyelemmel az 1 éves hatályra – a későbbiekben önálló eljárásként kérheti az ingatlan-nyilvántartási átvezetés. Mivel a telekalakítási kérelmet benyújthatja a tulajdonos által írásban meghatalmazott is, célszerű ilyen esetben a földmérőnek eljárnia. A záradékoláshoz kapcsolódó hiánypótlást így a földmérő kapja meg.
Az ügyintézési határidő
A telekalakítási engedélyezésben a záradékolással együtt 30 munkanap, szakhatósági eljárás 10 munkanap, és a hiánypótlások ideje. A 30 munkanapos határidőn belül a vázrajz vizsgálata 10 munkanapot28 vehet igénybe, ezután a földhivatal beszerzi a szakhatósági állásfoglalást. Az eljárás lezárása után új eljárás indulhat az ingatlan-nyilvántartási átvezetés érdekében 22 munkanapos határidővel.
A telekalakítási engedélyezési eljárás vázrajz záradékolással eljárás kibővítése egy újabb eljárással, az ingatlan-nyilvántartási átvezetéssel. Egyszerre kell beadni mindhárom eljáráshoz szükséges iratokat. Ezért már a beadás előtt a záradékolásra leadott vázrajzot alá kell íratni valamennyi érdekelttel. Az ingatlan-nyilvántartási kérelmet az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, vagy a bejegyzés folytán jogosulttá váló személy nyújthatja be.
Az ügyintézési határidő
a telekalakítási engedélyezésben a záradékolással együtt 30 munkanap, szakhatósági eljárás 10 munkanap, és a hiánypótlások ideje. A telekalakítási határozat jogerőre emelkedését követi napon történik meg az ingatlan-nyilvántartási eljárás – határidő 22 munkanap – megindítása, és a széljegyzés.
A geodézia vagy földmérés a Föld alakjának és méreteinek meghatározásával, valamint a Föld felszínén levő természetes alakzatok és mesterséges objektumok „tereptárgyak" alakjelző pontjainak meghatározásával foglalkozó tudomány.
A geodéta vagy földmérő pedig a földmérés tudományát művelő szakember.
Az építkezések során, ha geodéta folyamatos ellenőrzése nélkül próbálnának megvalósítani például egy felhőkarcolót, az, szinte biztosan összedőlne. A ház alapjánál 1 milliméteres eltérés a 10. emeletnél már akár több centiméter is lehet. Ez a hiba épület szerkezetében feszültséget, majd repedéseket okoz. Ezek, a kezdetben szinte elhanyagolhatóan kicsi különbségek, igen hamar a ház stabilitását is veszélyeztethetik.
A földmérő vagy más néven geodéta olyan szakember, aki milliméteres pontossággal határozza meg szintenként, hogy a tartóelemek hol helyezkedjenek el.
Olyan hihetetlen precíz földmérő eszközöket használnak ma már a földmérés területén dolgozó szakemberek, melyekkel igen nagy pontossággal képes megmérni a helyszíni állapotot, vagy kitűzni a tervben szereplő pontokat.
A világ koordinátarendszereiben való igen gyors, és megfelelően pontos méréshez, a jelenlegi legkorszerűbb eszközök, egy pont meghatározásához a műholdakat is igénybe tudják venni.
